A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Termékfejlesztés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Termékfejlesztés. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. július 1., szerda

Toyota Product Development System

A Toyota sikerének nem csak a TPS (Toyota Production System), vagy ismertebb nevén a Lean gyártástechnológia a titka. Kosaku Yamada a Lexus ES 300 vezető mérnöke úgy fogalmazta meg, hogy ha a Toyota sikerének igazi titkát akarjuk megfejteni, akkor azt a Toyota termékfejlesztési modelljében (Toyota Product Development System) kell keresni. A Toyota az elmúlt 20 évben két olyan bravúrt produkált, amit autógyár azóta sem tudott felmutatni. Ezek közül az egyik a Lexus márkanév bevezetése. Amikor a "tömegcikk-gyártóként" ismert Toyota luxusmárka tervezésébe kezdett, mindenki borítékolta a kudarcot. Abban az időben a japán autókat az olcsó, eldobható kategóriába sorolta a közvélemény. A Lexus nemcsak, hogy sikeres lett, de évek óta vezeti a luxus-autók piacán az újravásárlási statisztikákat, 90% feletti eredményével (azaz aki egyszer már vett Lexus-t, várhatóan újra azt fog venni). A másik sikertörénet a Toyota Prius nevéhez fűződik. A Toyota Prius az első hybrid-meghajtású (azaz elektromos és benzinmotorral egyaránt felszerelt) tömegtermelésbe vont autó volt. Az autó elképesztően bonyolultnak hatott abban az időben (és még most is) mégis rendkívül sikeres lett. Engem akkor nagyon érdekelt, hogy hogyan lesz képes egy ennyire új megoldás megbízhatóan működni hosszútávon. Nemrég olvastam egy cikket a Totalcar magazninban, ami választ adott a kérdésre: "Amerikában, Kanadában nem ritka a 300 ezer mérföld (480 ezer kilométer) fölött futott kocsi. A szokásos öregedőautós dolgok, futómű, kipufogó, kerékcsapágy előfordulnak, de a hibrid lánc komponenseivel még egyikben sem fordult elő olyan probléma, ami miatt cserélni kellett volna a főegységet. Pedig az eladások már 1,2 millió példányon túl vannak, van miből mintát venni, bőven."

A Toyota Product Development System alakövei

Az Észak-Amerikában működő National Center for Manufacturing Sciences egy több éven át tartó kutatást indított a Toyota termékfejelsztési módszerének megértésére. Az eredményt négy pontban foglalták össze.

Befektetői szemléletű veztő mérnök (System Design by an Entrepreneurial Leader)

A vezető mérnök (Chief Engineer) felel az új típus piaci sikeréért. A vezető mérnök minden esetben egy több évtizedes tapasztalattal bíró mérnök, aki képes mélyen átlátni az autó tervezésének minden fázisát. Ez az ember felel ugyanakkor azért is, hogy a termék piaci célközönségét megfelelően határolják be, és a piaci igényeket jól mérjék fel. A chief engineer olyan mérnökökből lehet, akik bizonyították mérnöki tehetségüket, majd onnan a kereskedelmi és marketing területeken képezték tovább magukat. A vezető mérnök készíti el az új típus vízióját és kommunikálja azt tervező csapat felé. Ezt a víziót folyamatosan életben tartja, kiértékeli a visszacsatolásokat és ha kell változtat rajta. A chief engineer készíti el az új típus fejlesztési ütemtervét és határozza meg a fejlesztési mérföldkövek időpontját, valamint az ezekhez a mérföldkövekhez tartozó döntési kérdéseket. (Pl. az x. mérföldkőnél az autó meghajtásával kapcsolatos tervekkel végezni kell.)

Kiemelkedő mérnöki csapat

A Toyota híres a munkaerőkiválasztási és munkaerőmegtartási kultúrájáról. A hetekben olvastam egy elemzést, amely arról számolt be, hogy egy-egy új mérnök végleges felvételéig akár 1 év is eltekik a Toyotánál. A Toyota tisztában van vele, hogy egy-egy szakmai területen hosszú éveket kell eltölteniük a mérnököknek, hogy valódi mestereivé váljanak a szakmájuknak. Nem számít, ki mennyire tehetséges vezető, egy meghatározott időt mindenképpen el kell töltenie az adott szakmai pozíciókban a vezetővé válás előtt. A mérnöki karrier csúcsa a chief engineer.

Felelősség alapú tervezés és irányítás

A chief enginner állapítja meg a termékfejlesztés ütemtervét és bízza meg az egyes mérnökcsapatok vezetőit a feladattal. A mérnöki csapatok a 2-3 havonta megtartott szinkronizációs időpontokban mutatják be az eredményeiket. Ezekre az időpontokra a konkrétan meghatározott termékjellemzőknek megfelelő megoldásokkal kell önállóan előállniuk. Ha egy-egy csapatnak információra van szüksége a többi csapattól, akkor azt saját hatáskörében kell beszereznie, nem várhat egy "felsőbb" koordináló személyre. A hiányos információk miatti rossz tervekre nincs kifogás...

Konkurens tervezés (Set-Based Concurrent Engineering)

A set-based (halmaz-alapú) megközelítés fogalma onnan ered, hogy nem egy (ponit-based) problémán dolgoznak egyszerre, hanem egymással összefüggő, komplex problémákra keresnek párhuzamosan megoldásokat és folyamatosan szűkítik a lehetséges alternatívák körét. Az egyes alternatívák közül a lehető legkésőbbi időpontban választják ki az alkalmazandó megoldást. Például egy új modell kifejlesztése során a formatervezők azt a feladatot kapják, hogy bizonyos paraméterek mentén készítsék el a lehető legkisebb légellenállású karosszériát. A motor-tervezők ezzel párhuzamosan dolgoznak egy alacsony-fogyasztású erőforrás előállításán. Mindkét csapat több alternatívával áll elő, majd folyamatos iterációkon kersztül összehangolják az előzetes terveiket. Nagy valószínűséggel az első szinkronizációs ponton kiderül, hogy a megálmodott motor nem fér el a kitalált karosszériában, ezért mindkét csapat a megállapodott irányvonalak mentén átdolgozza kezdeti terveit, míg végül ki nem alakul az egész szempontjából optimális megoldás. A set-based tervezés alapja a gyakori, hatékony és rövid kommunikáció az egyes csoportok között.

2009. június 12., péntek

A SCRUM gyökerei

A Scrum menedzsment modell alapjául szolgáló elmélet leírása Takeuchi és Nonaka nevéhez kötődik. Ők publikálták 1986-ban a Harvard Business Review január-februári számában a "The new new product development game" című cikküket. A tanulmány témáját az a felismerés vezette, hogy a vállalatok profitjának egyre nagyobb része származik az új termékek értékesítéséből. (A 70-es években az 5 évesnél fiatalabb termékek részesedése a profitból 1/5 volt, a 80-as évekre ez 1/3-ra emelkedett.) Világos volt tehát, hogy azok a vállalatok számíthatnak hosszútávú sikerekre, akik a legjobbakká válnak az új termékek fejlesztésében és piacra vezetésében. A jó termékfejlesztés kritériumai a következők: rövid fejlesztési idő, magas minőség, alacsony fejlesztési és gyártási költségek. A nyolcvanas években az általánosan elfogadott termékfejlesztési módszertan a NASA által kifejlesztett vízesés modell alapú PPP (phased program planning) volt. A tradicionális PPP modellben a termékfejlesztés a meghatározott specialistákból álló csoportokon haladt végig (pl. a marketing meghatározta a célcsoportot, részletesen definiálta a termék paramétereit, a fejlesztő mérnökök elkészítették az ezekhez az igényekhez illeszkedő termék terveit, majd a gyártástechnológusok kialakították azt a gyártási modellt, amelyben a termék nagy számban előállítható).
A scrum neve a rugby játékból jön. A rugbyben a különböző posztokon játszó játékosok egy csapatban szorosan együttműködve juttatják el a labdát a célig. Ennek a módszernek két jellemzője van: 1.) különböző szerepek dolgoznak szorosan együttműködve egyidőben 2.) a labda nem egyenesen a cél felé halad, hanem néha visszajátszák egymásnak a játékosok, új pozíciót keresnek, és innen indulnak meg újra a cél felé.
A cikk írói azt vizsgálták, hogy a termékfejlesztésben sikeres vállalatok milyen módszereket alkalmaznak a termékfejlesztési projektjeik során. A vizsgálat többek között a Fuji-Xerox, Canon, Honda, NEC, EPSON és a HP több sikeres termékének kifejlesztésénél alkalmazott módszereket vizsgálta. A termékfejlesztésben résztvevőkkel készített interjúk alapján az alkalmazott fejlesztési folyamatokban a következő közös jellemzőket azonosították:

Szándékos instabilitás a folyamatban

A felsővezetés egy röviden megfogalmazott célmeghatározással indítja el a projektet, melyhez meglehetősen rövid határidőt rendel. A stratégiai célok meghatározásán túlmenően nem definiálja részletesen a termék jellemzőit. A Canon AE-1 modell fejlesztését kezdetekor például a menedzsment a következő célokat tűzte ki a fejlesztő team elé: állítsatok elő egy kompakt méretű, automata expozícióval rendelkező, magas minőségi szintet képviselő fényképezőgépet, melyet amatőrök is képesek használni és a jelenlegi uralkodó kompakt gépekhez képest 30%-al olcsóbban előállítható.

Önszerveződő projekt teamek

A projekt leginkább egy induló vállalkozáshoz hasonlít, aki maga alkítja ki a szabályait és mechanizmusait. A projekt elején nagy a fluktuáció, majd kialakul a team saját működési rendje. A felsővezetés egy kockázati tőke-befektetőhöz hasonlóan viselkedik, biztosítja a forrásokat és világosan kommunikálja a projekt stratégiai céljait. Ezen túlmenően alig avatkozik be a projekt menetébe. A projekt team a termék életciklusában érintett minél több szervezeti egység képviselőiből áll össze (pl. marketing, gyártás szervezés, karbantartás, tervezés).

Átlapoló fejlesztési szakaszok

Az átlapoló fejlesztési szakaszok során a projekt team újra-és-újra visszanyúl a korábbi fázisok eredményeihez és változtat rajtuk, ha kell. A tradicionális PPP modellekben ezt nehéz megtenni, mivel a korábbi szakaszokon dolgozó pl. tervezést végző mérnökök már a következő terméken dolgoznak akkor, amikor az általuk készített termék gyártástechnológiáját próbálják a gyártástechnológusok kidolgozni. A multifunkcionális csoportokban az egyes termékszempontok egyszerre képviseltetik magukat, ezért jelentősen hamarabb előjönnek a későbbi fázisokban várható problémák akkor, amikor még az elképzelések csak kezdeti szakaszban vannak. Ez lehetővé teszi annak elkerülését, hogy egy korai fázisban elkövetett hiba (vagy még akkor nem ismert szempont felmerülése) végigyűrűzzön az egész tervezési folyamaton.

"Multilearning" többszintű és többfunkciós tanulás

A scrum projektek alapja a tanulás. A projekt folyamatára jellemző az ismétlődő próbálkozás-tévedés ciklus, melynek során folyamatosan szűkítik a megvalósítható alternatívák körét. A szerzők kétirányú tanulási folyamatot azonosítottak: a többszintű (multi level) és a multifunkcionális (multifunctional) irányokat. A többszintű (multilevel) tanulási irány lényege, hogy egyéni és szervezeti szinten is elvárják a projektben résztvevőktól a fejlődést. A 3M-nél például a tervező mérnökök idejének 15%-át saját maguk által választott témákban történő tanulásra tartják fenn. A Honda City projektjének teljes termékfejlesztő csapatát Európába küldték 3 hétre, hogy gyűjtsenek ötleteket az Európai piacról. A multifunkcionális tanulási irány arra koncentrál, hogy a projektben résztvevő, különböző szakterületekről érkező szakemberek fejlesszék saját tudásukat a többi szakterületi irányba, hogy egy közös nyelvet és problémamegértést alakítsanak ki. Az Epson első minatűr nyomtatójának projekttagjai döntően mechanikai mérnökök voltak, és hiányzott az elektronikai tudás. A projekt vezető mérnöke 2 évig tanulta a villamosmérnöki területet, miközben a projekt futott. A projekt zárásakor az összes résztvevő mechanikai mérnök releváns villamosmérnöki ismeretekkel rendelkezett.

"Finom" irányítás

A scrum projektekre jellemző önszerveződés nem jelenti az irányítás és a felügyelet hiányát. A projekt felsőveztői rendszeres ellenőrzési pontokat iktatnak be, ahol kiértékelik a projekt haladását és ha szükséges beavatkoznak. A felsőezetés ugyanakkor távoltartja magát a direkt irányítástól. A projekt jellemző irányízási eszköze a "csoport nyomás", ahol a motivált projekttagok egymástól várják el a nagy teljesítményt. A finom irányítás két legfontosabb feltétele a projekt team tagjainak rendkívül alapos válogatása és a csoport szintű (nem egyéni!) jutalmazási rendszer. Ezeket egészítik ki olyan alapelvek, mint a hibák tolerálása és azonnali kiértékelése. A hibák tolerárálása teszi lehetővé a korai felismerést (mivel nem kell szégyelni és rejtegetni) és a következmények minimalizálását.

Szervezeteken átívelő tanulási folyamat

A scrum projektkultúrát követő szervezetek kivételes figyelmet fordítanak a szervezeten átívelő tanulási folyamatra. Ezt alapvetően két módon valósítják meg. Egyrészt a sikeres fejlesztési projektekben résztvevőket más projektcspatokba osztják be annak érdekében, hogy a személyes hatásokon keresztül terjedjenek a sikeres ötletek és működési modellek. Másrészt a több projektben bizonyított módszereket standardizálják és a vállalati kultúra részévé teszik.

A szerzők figyelmeztetnek, hogy a fent leírt alapelvek alkalmazása együttesen fejtik ki hatásukat. Bármelyik elhagyása a rendszer instabitásához vezethet, együttes alkalmazásuk viszont kiemelkedő dinamikát és innovációt hoz a termékfejlesztésbe. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a tanulmányban leírtak nem hipotézisek, hanem egy igen kiterjedt kutatás tapaszatalatainak az összegzése.
A módszer számos projekt eredményein keresztül bizonyított, ezek közül néhány:
  • Xerox 9900 fejlesztési időtartama kevesebb, mint 3 év volt holott a korábbi, hasonló termékek fejlesztésének átlagos időtartama meghaladta az 5 évet
  • Az Epson EP-20 termék fejlesztésének időtartama 2 év volt, szemben a korábbi termékek átlagosan 4 éves fejlesztési idejével
  • 1982-ben a Honda fél év alatt közel 30 új modellt dobott piacra, amivel jelentősen megrengette az addig piacvezető Yamaha pozícióját
A Scrum azóta az uralkodó agilis fejlesztési menedzsment modellé vált, számos vállalat, köztük az IBM, Microsoft és az Apple alkalmazza. Az elmúlt időszakban kritikus területeken is megkezdte a térhódítást, például a Lockheed Martin vadászgépeinek szofteverfejlesztésében is alkalmazzák. A SCRUM menedzsment modell szoftverfejlesztésre történő adaptálása Ken Schwaber nevéhez fűződik.