A Toyota Product Development System alakövei
Az Észak-Amerikában működő National Center for Manufacturing Sciences egy több éven át tartó kutatást indított a Toyota termékfejelsztési módszerének megértésére. Az eredményt négy pontban foglalták össze.
Befektetői szemléletű veztő mérnök (System Design by an Entrepreneurial Leader)
A vezető mérnök (Chief Engineer) felel az új típus piaci sikeréért. A vezető mérnök minden esetben egy több évtizedes tapasztalattal bíró mérnök, aki képes mélyen átlátni az autó tervezésének minden fázisát. Ez az ember felel ugyanakkor azért is, hogy a termék piaci célközönségét megfelelően határolják be, és a piaci igényeket jól mérjék fel. A chief engineer olyan mérnökökből lehet, akik bizonyították mérnöki tehetségüket, majd onnan a kereskedelmi és marketing területeken képezték tovább magukat. A vezető mérnök készíti el az új típus vízióját és kommunikálja azt tervező csapat felé. Ezt a víziót folyamatosan életben tartja, kiértékeli a visszacsatolásokat és ha kell változtat rajta. A chief engineer készíti el az új típus fejlesztési ütemtervét és határozza meg a fejlesztési mérföldkövek időpontját, valamint az ezekhez a mérföldkövekhez tartozó döntési kérdéseket. (Pl. az x. mérföldkőnél az autó meghajtásával kapcsolatos tervekkel végezni kell.)
Kiemelkedő mérnöki csapat
A Toyota híres a munkaerőkiválasztási és munkaerőmegtartási kultúrájáról. A hetekben olvastam egy elemzést, amely arról számolt be, hogy egy-egy új mérnök végleges felvételéig akár 1 év is eltekik a Toyotánál. A Toyota tisztában van vele, hogy egy-egy szakmai területen hosszú éveket kell eltölteniük a mérnököknek, hogy valódi mestereivé váljanak a szakmájuknak. Nem számít, ki mennyire tehetséges vezető, egy meghatározott időt mindenképpen el kell töltenie az adott szakmai pozíciókban a vezetővé válás előtt. A mérnöki karrier csúcsa a chief engineer.
Felelősség alapú tervezés és irányítás
A chief enginner állapítja meg a termékfejlesztés ütemtervét és bízza meg az egyes mérnökcsapatok vezetőit a feladattal. A mérnöki csapatok a 2-3 havonta megtartott szinkronizációs időpontokban mutatják be az eredményeiket. Ezekre az időpontokra a konkrétan meghatározott termékjellemzőknek megfelelő megoldásokkal kell önállóan előállniuk. Ha egy-egy csapatnak információra van szüksége a többi csapattól, akkor azt saját hatáskörében kell beszereznie, nem várhat egy "felsőbb" koordináló személyre. A hiányos információk miatti rossz tervekre nincs kifogás...
Konkurens tervezés (Set-Based Concurrent Engineering)
A set-based (halmaz-alapú) megközelítés fogalma onnan ered, hogy nem egy (ponit-based) problémán dolgoznak egyszerre, hanem egymással összefüggő, komplex problémákra keresnek párhuzamosan megoldásokat és folyamatosan szűkítik a lehetséges alternatívák körét. Az egyes alternatívák közül a lehető legkésőbbi időpontban választják ki az alkalmazandó megoldást. Például egy új modell kifejlesztése során a formatervezők azt a feladatot kapják, hogy bizonyos paraméterek mentén készítsék el a lehető legkisebb légellenállású karosszériát. A motor-tervezők ezzel párhuzamosan dolgoznak egy alacsony-fogyasztású erőforrás előállításán. Mindkét csapat több alternatívával áll elő, majd folyamatos iterációkon kersztül összehangolják az előzetes terveiket. Nagy valószínűséggel az első szinkronizációs ponton kiderül, hogy a megálmodott motor nem fér el a kitalált karosszériában, ezért mindkét csapat a megállapodott irányvonalak mentén átdolgozza kezdeti terveit, míg végül ki nem alakul az egész szempontjából optimális megoldás. A set-based tervezés alapja a gyakori, hatékony és rövid kommunikáció az egyes csoportok között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése