ha a Toyota sikerének igazi titkát akarjuk megfejteni, akkor azt a Toyota termékfejlesztési modelljében (Toyota Product Development System) kell keresni. A Toyota az elmúlt 20 évben két olyan bravúrt produkált, amit autógyár azóta sem tudott felmutatni. Ezek közül az egyik a Lexus márkanév bevezetése. Amikor a "tömegcikk-gyártóként" ismert Toyota luxusmárka tervezésébe kezdett, mindenki borítékolta a kudarcot. Abban az időben a japán autókat az olcsó, eldobható kategóriába sorolta a közvélemény. A Lexus nemcsak, hogy sikeres lett, de évek óta vezeti a luxus-autók piacán az újravásárlási statisztikákat, 90% feletti eredményével (azaz aki egyszer már vett Lexus-t, várhatóan újra azt fog venni). A másik sikertörénet a Toyota Prius nevéhez fűződik. A Toyota Prius az első hybrid-meghajtású (azaz elektromos és benzinmotorral egyaránt felszerelt) tömegtermelésbe vont autó volt. Az autó elképesztően bonyolultnak hatott abban az időben (és még most is) mégis rendkívül sikeres lett. Engem akkor nagyon érdekelt, hogy hogyan lesz képes egy ennyire új megoldás megbízhatóan működni hosszútávon. Nemrég olvastam egy cikket a Totalcar magazninban, ami választ adott a kérdésre: "Amerikában, Kanadában nem ritka a 300 ezer mérföld (480 ezer kilométer) fölött futott kocsi. A szokásos öregedőautós dolgok, futómű, kipufogó, kerékcsapágy előfordulnak, de a hibrid lánc komponenseivel még egyikben sem fordult elő olyan probléma, ami miatt cserélni kellett volna a főegységet. Pedig az eladások már 1,2 millió példányon túl vannak, van miből mintát venni, bőven."A Toyota Product Development System alakövei
Az Észak-Amerikában működő National Center for Manufacturing Sciences egy több éven át tartó kutatást indított a Toyota termékfejelsztési módszerének megértésére. Az eredményt négy pontban foglalták össze.
Befektetői szemléletű veztő mérnök (System Design by an Entrepreneurial Leader)
A vezető mérnök (Chief Engineer) felel az új típus piaci sikeréért. A vezető mérnök minden esetben egy több évtizedes tapasztalattal bíró mérnök, aki képes mélyen átlátni az autó tervezésének minden fázisát. Ez az ember felel ugyanakkor azért is, hogy a termék piaci célközönségét megfelelően határolják be, és a piaci igényeket jól mérjék fel. A chief engineer olyan mérnökökből lehet, akik bizonyították mérnöki tehetségüket, majd onnan a kereskedelmi és marketing területeken képezték tovább magukat. A vezető mérnök készíti el az új típus vízióját és kommunikálja azt tervező csapat felé. Ezt a víziót folyamatosan életben tartja, kiértékeli a visszacsatolásokat és ha kell változtat rajta. A chief engineer készíti el az új típus fejlesztési ütemtervét és határozza meg a fejlesztési mérföldkövek időpontját, valamint az ezekhez a mérföldkövekhez tartozó döntési kérdéseket. (Pl. az x. mérföldkőnél az autó meghajtásával kapcsolatos tervekkel végezni kell.)
Kiemelkedő mérnöki csapat
A Toyota híres a munkaerőkiválasztási és munkaerőmegtartási kultúrájáról. A hetekben olvastam egy elemzést, amely arról számolt be, hogy egy-egy új mérnök végleges felvételéig akár 1 év is eltekik a Toyotánál. A Toyota tisztában van vele, hogy egy-egy szakmai területen hosszú éveket kell eltölteniük a mérnököknek, hogy valódi mestereivé váljanak a szakmájuknak. Nem számít, ki mennyire tehetséges vezető, egy meghatározott időt mindenképpen el kell töltenie az adott szakmai pozíciókban a vezetővé válás előtt. A mérnöki karrier csúcsa a chief engineer.
Felelősség alapú tervezés és irányítás
A chief enginner állapítja meg a termékfejlesztés ütemtervét és bízza meg az egyes mérnökcsapatok vezetőit a feladattal. A mérnöki csapatok a 2-3 havonta megtartott szinkronizációs időpontokban mutatják be az eredményeiket. Ezekre az időpontokra a konkrétan meghatározott termékjellemzőknek megfelelő megoldásokkal kell önállóan előállniuk. Ha egy-egy csapatnak információra van szüksége a többi csapattól, akkor azt saját hatáskörében kell beszereznie, nem várhat egy "felsőbb" koordináló személyre. A hiányos információk miatti rossz tervekre nincs kifogás...
Konkurens tervezés (Set-Based Concurrent Engineering)
A set-based (halmaz-alapú) megközelítés fogalma onnan ered, hogy nem egy (ponit-based) problémán dolgoznak egyszerre, hanem egymással összefüggő, komplex problémákra keresnek párhuzamosan megoldásokat és folyamatosan szűkítik a lehetséges alternatívák körét. Az egyes alternatívák közül a lehető legkésőbbi időpontban választják ki az alkalmazandó megoldást. Például egy új modell kifejlesztése során a formatervezők azt a feladatot kapják, hogy bizonyos paraméterek mentén készítsék el a lehető legkisebb légellenállású karosszériát. A motor-tervezők ezzel párhuzamosan dolgoznak egy alacsony-fogyasztású erőforrás előállításán. Mindkét csapat több alternatívával áll elő, majd folyamatos iterációkon kersztül összehangolják az előzetes terveiket. Nagy valószínűséggel az első szinkronizációs ponton kiderül, hogy a megálmodott motor nem fér el a kitalált karosszériában, ezért mindkét csapat a megállapodott irányvonalak mentén átdolgozza kezdeti terveit, míg végül ki nem alakul az egész szempontjából optimális megoldás. A set-based tervezés alapja a gyakori, hatékony és rövid kommunikáció az egyes csoportok között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése