tag:blogger.com,1999:blog-27288199645045363262011-11-09T23:05:06.924+01:00Az agilis fejlesztési módszertanokat szokás adaptív módszertanoknak is nevezni. Számomra az adaptivitás fogalom többet jelent, mert kifejezi azt a törekvést, hogy az adott körülményekhez illeszkedő módszereket válasszunk, méghozzá tudatosan. A blog célja annak körbejárása, hogy milyen szempontokat is érdemes figyelembe venni a tudatos választáshoz.Csutinoreply@blogger.comBlogger191100tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-44884715176221601622010-10-08T12:54:00.002+02:002010-10-08T12:54:42.378+02:00

Elkészült a cégem honlapja. A továbbiakban a www.adaptiveconsulting.hu honlapon fogok cikkeket és előadásokat publikálni. Az adaptív menedzsmentről szóló pdf dokumentum itt tölthető le: http://www.adaptiveconsulting.hu/dokumentumok

Csutihttp://www.blogger.com/profile/17507736095783665893noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-12948329350589586242009-12-10T17:00:00.003+01:002009-12-10T17:06:14.516+01:00

Elkészítettem az adaptív/agilis módszertanok mögött lévő menedzsment modellek hátteréről szóló ismertetőt. A dokumentum a Java User Meetings rendezvényen tartott előadásom tematikáját követi. Minden visszajelzést örömmel fogadok...A dokumentum letölthető és olvasható itt.Adaptív menedzsment

Csutihttp://www.blogger.com/profile/17507736095783665893noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-22883744534721670672009-12-07T14:58:00.009+01:002009-12-07T15:31:37.240+01:00

A lean menedzsment alapvetően a gyártási folyamatok irányításának a filozófiája. Az egyedi szoftverfejlesztés azonban csak részben termelés, legalább ennyire hangsúlyos a termékfejlesztési irányultság. A legismertebb és mára leginkább elterjedt egyedi szoftverfejlesztésekhez alkalmazott menedzsment keretrendszer a Scrum. Kevésbé nyílt is ismert, de alapelveiben nagyon hasonló megközelítést

Csutihttp://www.blogger.com/profile/17507736095783665893noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-61459683898377280552009-11-30T10:31:00.012+01:002009-12-07T15:14:23.587+01:00

Az agilis fejlesztési módszertanok mögött rejlő filozófia megértésében sokat segítenek az előző fejezetekben leírtak. De nézzük, hogy mi köze van a gyártásnak a szoftverfejlesztéshez?A tömegtermelés analógiájára menedzselt fejlesztési módszertanokra szoktam használni a „tömegfejlesztés” kifejezést. Ez a módszer gyakorlatilag vízesés modell néven ismertté vált megközelítés. A Standish Group minden

Csutihttp://www.blogger.com/profile/17507736095783665893noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-48407732888112304612009-11-24T17:44:00.007+01:002009-12-07T15:15:30.639+01:00

A lean (jelentése: karcsú, vékony) menedzsment az egyik legjobb kiindulópont az agilis filozófia megértéséhez. A lean menedzsment gyökerei a Toyota gyártási rendszeréhez nyúlnak vissza. A Toyota bebizonyította, hogy ezzel a gyökeresen új menedzsment megközelítéssel óriási piaci előnyre lehet szert tenni. A lean menedzsment siekrérét nem kell különösebben bizonygatni. Mára gyakorlatilag az összes

Csutihttp://www.blogger.com/profile/17507736095783665893noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-60692259349532434962009-11-20T15:17:00.005+01:002009-12-07T15:15:56.213+01:00

Sokat beszélgettem mostanában tapasztalt, és általam tisztelt tanárokkal és vezetőkkel az agilis fejlesztési módszerekről. Ezek hatására egyértelműen az a kép alakult ki bennem, hogy az agilis "mozgalom" valahol félresiklott. A napokban tartottam egy előadást a JUM-on (http://jum.javaforum.hu) amit ezzel a jelenséggel indítottam. Arra gondoltam, hogy az előadás mondanivalóját a következő néhány

Csutihttp://www.blogger.com/profile/17507736095783665893noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-3229324140848806392009-07-06T13:48:00.002+02:002009-07-06T13:49:00.234+02:00

A felhasználói és megrendelői követelmények megértése talán a legkritikusabb pontja egy egyedi rendszerek fejlesztésének. Egy korábbi bejegyzésemben írtam arról, hogy a követelmények gyakorlatilag az emberi elvárások rögzített másai. Annak ellenére, hogy léteznek rögzíthető és megismerhető követelmények, a projekt sikerének szempontjából lényegesen fontosabb a követelmények mögött meghúzódó

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-71427370076524499232009-07-01T18:16:00.002+02:002009-07-01T18:17:45.252+02:00

A Toyota sikerének nem csak a TPS (Toyota Production System), vagy ismertebb nevén a Lean gyártástechnológia a titka. Kosaku Yamada a Lexus ES 300 vezető mérnöke úgy fogalmazta meg, hogy ha a Toyota sikerének igazi titkát akarjuk megfejteni, akkor azt a Toyota termékfejlesztési modelljében (Toyota Product Development System) kell keresni. A Toyota az elmúlt 20 évben két olyan bravúrt produkált,

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-76288833733675939522009-06-29T15:50:00.005+02:002009-06-29T16:00:30.147+02:00

A Lean szoftverprojekt-menedzsmentet tartom az egyik legizgalmasabb területnek és azt várom, hogy a jövőben ez fogja a legnagyobb hatást gyakorolni a szoftverfejlesztésekhez kapcsolódó menedzsment módszertanokra. A Lean fordítása "karcsú, hajlékony". A Lean menedzsment legismertebb képviselője és sokak szerint a feltalálója is a Toyota. Valójában a lean menedzsment alapjául szolgáló filozófiát W.

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-86735874855440215682009-06-22T10:55:00.002+02:002009-06-22T11:00:30.507+02:00

A szoftverfejlesztési projektek egyik kulcsfontosságú területe a követelmények helyes meghatározása. Azt is tudjuk, hogy az egyedi fejlesztési projektek bukását leggyakrabban a hibás követelményelemzésre vezetik vissza. De vajon miért olyan nehéz feladat a követelmények helyes feltárása, dokumentálása és az ezeket kielégítő rendszer lefejelsztése? Szerintem a válasz az, hogy a követelmények nem a

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-78863458272716787582009-06-12T13:23:00.003+02:002009-07-01T18:18:06.695+02:00

A Scrum menedzsment modell alapjául szolgáló elmélet leírása Takeuchi és Nonaka nevéhez kötődik. Ők publikálták 1986-ban a Harvard Business Review január-februári számában a "The new new product development game" című cikküket. A tanulmány témáját az a felismerés vezette, hogy a vállalatok profitjának egyre nagyobb része származik az új termékek értékesítéséből. (A 70-es években az 5 évesnél

Csutinoreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-64204600506149820262009-06-03T20:07:00.002+02:002009-06-03T20:11:28.883+02:00

A személyes időmenedzsment módszerek közül talán a legsikeresebb a feladatok fontosság-sürgősség szerinti osztályozásán alapuló. A rendszer kialakításához az a felismerés vezetett, hogy bármilyen hatékonyan is végezzük el feladatainkat, előbb vagy utóbb bekövetkezik az a pont, ahol a feladatok száma meghaladja a rendelkezésünkre álló időkeretet. Ha hatékonyabban dolgozunk, akkor ez az állapot

Csutinoreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-23429358472246838042009-05-28T16:52:00.003+02:002009-05-28T16:57:12.768+02:00

Egy fejlesztési projekt elindítása előtt a legfontosabb feladat a valós üzleti cél meghatározása. Ez meglehetősen triviálisnak hangzik, ugyanakkor igen ritkán lehet találkozni világos célmeghatározásokkal. A tapasztalatom az, hogy az üzleti megrendelők sokkal több időt fordítanak a követelmények definiálására, mint a projekt céljainak meghatározására. Ez a projekt elején nem tűnik túl nagy

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-16924833103499022892009-05-27T16:10:00.004+02:002009-05-27T16:29:53.658+02:00

A leggyakoribb kérdésem a projektmenedzserek és az ügyfeleink felé egy projekt elindításakor, hogy "mitől fogod úgy érezni, hogy sikeres volt a projekt?". Ez nyilván nagyon általános kérdés és csak arra jó, hogy elindítson egy párbeszédet a projekt valós céljainak pontosabb meghatározásához. /Ez a projekt vizionálás kezdete, ami egyébként önmagában megér egy bejegyzést./ Ez mindíg a szépreményű

Csutinoreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-48699108227412547532009-05-26T11:21:00.005+02:002009-05-27T16:16:02.110+02:00

Az előzetes követelményelemzést gyakorlatilag az előrejelezhetőség iránti jogos igényünk miatt alkalmazzuk. Végsősoron logikus feltételezés, hogy ha tudom azt, hogy mire van szükségem, akkor el tudom képzelni, hogy azt hogyan valósítom majd meg. Ezt az elképzelést aztán konkrét tervekké tudom formálni, amikből előrejelezhetem a projekt várható pénzügyi és egyéb kereteit. Annak érdekében, hogy az

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-43762156301266635262009-05-25T17:43:00.008+02:002009-05-27T16:17:04.396+02:00

A fix árú, részletes követelmény-specifikációval lefedett szoftverfejlesztési projektek többnyire kudarccal végződnek. Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy ez a kudarc eleve kódolva van abban a megközelítésben, amikkel a fejlesztéi projeketeket kezeljük, vagy egyszerűen csak ilyen gyakran követünk el hibákat a projektek megvalósítása során. Én azt gondolom, hogy az első állítás van közelebb a

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-74950071203382159592009-02-05T09:14:00.008+01:002009-02-05T16:31:46.845+01:00

Mivel ma már meggyőződésem, hogy szoftverfejlesztési projektet vízesés modellel csak véletlenül lehet sikeresen megvalósítani, sokat gondolkodom azon, hogy az adaptív módszertanok alkalmazásának előnyei hogyan világíthatók meg a legjobban az üzleti döntéshozók előtt. Mitől sikeres a fejlesztési projekt az én fogalmaim szerint? Nagyjából ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén: A rendszer az

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-51789815744431045012008-12-22T09:39:00.015+01:002009-05-26T08:49:22.186+02:00

Egy szoftverfejlesztési projekt számtalan ponton képes elbukni, de ezek közül a legfontosabbnak a projekt céljainak hibás meghatározását tartom, ami végső soron a helytelen követelménykezelés következménye. Sok irodalmat olvastam fejlesztési módszertanokról és az ezekhez kapcsolódó követelményelemzési, specifikációs technikákról, de valahogy egyiknél sem volt az az érzésem, hogy a problémák

Csutinoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2728819964504536326.post-74539176670339167032008-12-09T15:51:00.012+01:002009-02-05T09:23:44.334+01:00

Az elmúlt néhány évben voltam olyan szerencsés, hogy olyan fejlesztői csoportok irányításával bíztak meg, ahol a folyamatos fejlődés iránti igény nagyon erőteljes volt. Kis tulzással a módszereink javítása ugyanolyan fontos cél volt, mint a termék előállítása. Néhányan komolyabban elkezdtünk foglalkozni a szoftverek előállításához kapcsolódó egy-egy részterülettel.Engem mindig is az érdekelt,

Csutinoreply@blogger.com1